Kutya élet…

Tegnap, olyan 3 óra tájt kimentünk a két ebbel egyet sétálni. Majdnem egy órát bandukoltunk és ugye a séta itt nem olyan mint a városon volt: hiszen kimegy a kapun a két kutya és onnantól szabadon rohangálnak. Nem viszünk pórázt sem, ha meg kell fogni, elég a nyakörvektől tartani őket arra a kis időre. Na ezután a hosszú séta után kaptak enni. Nem is akármit, hanem csirke húst, olyan apró kis fancsikákat, szín tiszta hús az egész, a feldolgozásból marad meg, tudja a bánat milyen részek. Nem csont, nem hát, hanem hús. Miután jól telezabálták magukat csak veszem észre hogy megint nagy jövés menés van az udvarom: most a szüleim indultak sétálni, meg a kecskéket is megjáratni egy kicsit és már csak természetes, hogy a két eb ismét ment. Még egy jó másfél óra tekergés…