Magyar Kutya nevek

Azt hiszem ez a név keresgélés el fog tartani mindaddig amíg itt lesz a megnevezendő … Addig ugyis a kicsi, a kusza, a dobi, a barna dobi néven emlegetjük. Igazából jó lenne valami olyan nevet kapni ami a természetéhez illik, de hát még nem tudom milyen lesz a természete, még fogalmam sincs mivé alakul, még azt se tudom, hogy néz ki…na jó, tudom, hogy barna, Doberman és fiú lesz őfelsége, de ennél többet semmit.

Mai kutatásaim eredménye egy jó hosszú lista magyar kutya nevekkel. Innen is fogok böngészni és remélhetőleg találok is egy párat ami felkerül a listára. Néha kezd az az érzésem támadni, hogy egy kicsit túl sok név áll rendelkezésemre, azért olyan nehéz választani.

Nem reménykedem…

De megeshet, hogy kb. 3 hét – egy hónapon belül meglesz a kiskutya. Lássuk… egyelőre az ára több mint amire számítottam, de valahogy megleszünk. Nagyon várom, hogy itt legyen, közben mint ez szokott lenni kezdenek előjönni a kétségeim is… Tudom, hogy ez abban a pillanatban, hogy hazahoztam el fog illanni, de végül is most vannak, olyanok, hogy mi lesz ha… meg ehhez hasonló apró cseprő kis gondok.

Kicsit izgulok is, mert ugye egy kiskutya is képes teljesen felforgatni (néha a szó szoros értelmében is!) az ember életét, de ugyanakkor ennek a felfordulásnak is végképp örvendek. Ahogy mondani szokták.. csak legyen itt és minden kialakul magától.

Előre rettegek, hogy már a kezembe fogom tartani és még mindig nem fogom tudni a kutya nevét… pedig szeretnék neki valami szépet, egyszerűt és mégis különlegeset, nem egészen mindennapi nevet.

Gazdátlan kutyák

A romániai állat védelmi törvény egészen friss, és most nem is tudom, hogy jónak vagy rossznak gondoljam. Jó az, hogy egyáltalán létezik, végre valahára… És azon is mind töröm a fejemet, hogy teljesen megtiltották az állatok elaltatását amennyiben azok egészségesek. Ez végül is jó…

Mert néztem az amerikai állat rendőrséget és azok altattak el mindent hakra-bakra… mert a mindenkit megnyalogató kicsike labradornál valamivel barátságtalanabb volt a rotweiler kan mikor idegenek behatoltak a saját területére és el akarták fogni a mellette levő tüzelő szukát… Először dörzsölgetni kezdtem a szememet, hogy mégis azért vannak fajták és fajták, egy rotweiler nem lehet éppen olyan szelíd minden esetben mint egy nagyon szelíd kutya… és még csak eszükbe se jutott keresni neki egy olyan gazdát aki netán egy keményebb jellemű kutyával is símán boldogul…

Persze vigyáznak… de hát akkor a körülményeket is nézzék ne csak azt, hogy morgott… Szóval ez az eset nagyon kiborított. Mert megértem hogy egy kisgyermekes családhoz nem adnak oda egy agresszívebb hajlamú rotweilert… de azért nem kell még kinyírni, és ráadásul nem is harapott meg senkit csak “szájalt” – ugatott és morgott…

Szóval ilyen esetekre jó, hogy nem szabad elaltatni a kutyákat… de Romániába már szinte tragikus a helyzet… mindenfele kóbor kutyákat lehet látni, se szeri se száma, az ivartalanítást ímmel ámmal végzik, és állandóan jelennek meg új, meg új kóbor kutyák… Az állat menhelyek száma és befogadóképessége förtelmesen kicsi, és sokszor nagyon kegyetlenül bánnak az állatokkal… ha meg nincs elég hely előbb utóbb kiengedik őket a városba… már amelyik túlél egynéhány brutális kezelést…

Ezután mi lesz ezekkel a kutyákkal? Szemétdombokon élnek, innen onnan szednek amit szednek, és valószínű, hogy az emberekkel is sokkal bizalmatlanabbak lesznek… Töröm a fejemet, de kezdek arra a meggyőződésre jutni, hogy mégiscsak emberségesebb lenne elaltatni azokat akiknek hosszú távon senki nem akar örökbe fogadni…

Na de nem tudom… nem fogadtam még örökbe soha kutyát… és amíg kertes házba nem költözök addig nem is tudok. Egynek fogok tudni helyet biztosítani de az meg csak doberman lehet.

Nincs kutya

Hát igen… mint gondoltam, elutasítottam azt az ajánlatot… A másik helyen, ahonnan ígéretes kiskutyát kaphattam volna, egy barátomnak a barátjától, megszülettek a kiskutyák. És sajnos nem született egyetlen barna sem, ahogyan remélték. Csak fekete kanok vannak, és most már annyira belelovaltam magam a barna dobiba, hogy nem is jut eszembe feketét venni. A barna valósággal olyan lesz mint egy őzike…Majd vigyáznom kell nehogy az erdészek megbüntessenek amiért egy őzikével járkálok össze vissza az erdőben.

Tehát amilyen közelinek tűnt most megint nagyon eltávolodott a kiskutya hazahozatala. De mint mondják türelem rózsát terem, ezt a kutyavásárlást semmiképpen nem fogom elsietni. Inkább jövőre, mint idén valami rossz helyről.

Kölyök

Lenne egy doberman kölyök, most épp hét hetes, más városba. Nem tudom mitévő legyek. Ha még várok akkor biztos nem lesznek jobb “ajánlatok”, ha nem várok és belemegyek ebbe az “üzletbe” akkor meg vagyok győződve, hogy más kiskutyák sem lesznek eladóak. A másik gondom, hogy jelen pillanatban kicsit nagyobb az összeg mint amire gondoltam. Enyhén szólva a duplája … Persze tudom, hogy a kölykök rengeteg pénzbe kerülnek, ráadásul ennek a példánynak lenne törzskönyve, útlevele, meglennének az oltásai… Na nem tudom. Nagyon nem tudom.